Miért szeretik a fókák az offshore szélfarmokat? Merthogy úgy látszik, valamiért nagyon vonzza őket.Elképzelhető, hogy segíti őket a táplálékszerzésben, hiszen a halászatra ezeken a részeken - szerencsére - nincs mód. (angol)

Ökologikus építészet, társadalmi innovációk. Egy remek szintézis az ökológiai válság mélyebb kulturális hátteréről és az arra való válaszlehetőségekről, nem csak az építészet szemszögéből. (Dudics Krisztián: Ökologikus építészet felé: Mit tanulhat az építészet az ökológiától – és mit tehet érte?, 2013). Jó dolog véletlenszerűen ilyenekre bukkanni guglizás közben. Az írás egyik megállapítása, vagyis: „az ökopiacok, szívességbankok, kalákakörök, helyi pénzek, a biotermelés és a permakultúra, a klímabarát települések és átalakuló városok, valamint a „lassú” életmódot propagáló kezdeményezések a globális piacgazdasági logika által vezérelt környezetbe ékelődő zárványokból lassan hálózatokká állnak össze, és a kritikus tömeg elérésével, idővel a korszellem átbillentésének esélyével kecsegtetnek” rímel az ausztrál Samuel Alexander idén tavasszal megjelent dolgozatára. Az „Áttörést hozó társadalmi innovációk az alacsony karbonfelhasználású világ irányába” különböző mozgalmakat, így a fosszilis beruházásokba történő befektetést ellenzőkét (divestment), az átalakuló városokat és az önkéntes egyszerűsítőket (voluntary simplicity) tekinti át. (angol)

Meg akarod változtatni a világot? Még egy szintézis, ezúttal Richard Heinbergtől. (angol)

10 milliárd ember élelmezése 2100-ban. Ennek lehetőségeivel foglalkozik az origo áttekintése, korrekt összefoglaló a kérdéskörről. Egyetlen hiányossága, hogy az ENSZ becsléseit veszi figyelembe, amelyek folyamatos gazdasági, erőforráshasználati, stb. növekedéssel számolnak - márpedig, ha nem ez a helyzet, akkor a népességszám sem feltétlenül nő ekkorára, hanem a század első felében elér egy csúcspontot, talán 8 milliárd főnél (lásd még a témában: Sharon Astyk, Jorgen Randers, Chris Nelder ).

A nagyipari mezőgazdasági modell kifulladóban? Világszerte megérett az a vélekedés, hogy az intenzív, iparosított megőgazdaság és a mai nemzetközi munkamegosztás paradigmája kifulladóban van – állítja a Le Monde-nak adott interjújában az ENSZ április végén leköszönt élelmezésügyi megbízottja, Olivier De Schutter. A belga jogtudós szerint 6 éve még elképzelhetetlen konszenzus fogadta a szervezet Emberjogi Tanácsa előtt március végén ismertetett zárójelentését, melynek konklúziója az, hogy a nemzetközi segélyek, illetve a jelenleg leghatékonyabb területekre koncentrált termelés és a nemzetközi kereskedelem kombinációja nem jelent hosszútávú megoldást az élelmezési problémákra. A kiút, épp ellenkezőleg, az egyes országok önellátásának segítése lenne. Az atlatszo.hu összefoglalója.

Fapados gyorsvasutak Franciaországban. Tavaly óta sikeresek a Vonattal? Természetesen! blog szerint.

Egy gyorsétterem, amely gyakorlatilag nem termel hulladékot. A Huffington Post beszámolója és videója az ígéretes chicagói próbálkozásról. (angol)

Etanolgyártás anélkül, hogy az élelmiszertermeléstől vennénk el a földterületet? Az Audi és a Joule nevű cég legalábbis ezen dolgozik, mesterségesen kifejlesztett mikroorganizmusokal állíttatná elő a szintetikus üzemanyagot belsőégésű motorokhoz és megkapták az engedélyt a kereskedelmi célú használatra is. Hogy egy ilyesféle hír mennyiben alaptalan hype, mennyiben valós lehetőség, sokszor nehéz megállapítani. A mesterséges üzemanyagok szakértője, a könyve miatt általam már idézett Robert Rapier közel három éve foglalkozott a témával: akkor úgy vélte, a Joule által ígért technológia nem tűnik megvalósíthatatlannak, azonban akkor óvatosságra intett a túlzott reményektől a fejlesztés ezen fázisában.

Érdekes megoldás a műanyaghulladék újrahasznosítására. 3D nyomtatáshoz használható alapanyagként.(német)

Az olcsó orosz gáz időszakának vége és Ukrajna nem hagyományos gáztermelési lehetőségei, avagy egy újabb konfliktus a világban fosszilis erőforrások birtoklása miatt. Matt Mushalik ábrákkal és hivatkozásokkal aprólékosan teletűzdelt áttekintése a háborúról. Következtetése szerint a minimum, hogy meg kell állítani a fosszilisfüggő infrastruktúrák, utak, repülőterek építését a vérontások megelőzése érdekében. (angol)

Kisméretű, egyszerűbb atomreaktorok és új perspektívák az atomenergiában - a 444 összefoglalója.

Geotermikus energia: erős potenciál, gyenge kihasználtság. Hogyan tudnánk ezen változtatni? Az Energiainfo összefoglalója.

Zárásként egy idézet több mint négy évtizeddel ezelőttről és egy videó a Solar Impulse 2. első felszállásáról:

„Egyes tudósok ma büszkén állítják, hogy elérkeztünk az élelemmel kapcsolatos problémák végleges fölszámolásának küszöbére azáltal, hogy az ásványi olajat ipari léptékben leszünk képesek ehető fehérjévé alakítani a közeljövőben. Ez azonban képtelen gondolat az entrópia problémájáról szóló ismereteink fényében. A probléma logikája inkább azt az előrejelzést igazolja, hogy a szükség nyomása alatt az ember végül a fordítottjához, a zöldségek gázolajjá alakításához fog fordulni (ha ugyan még bármi hasznát fogja látni ennek). Majdnem biztosak lehetünk abban is, hogy ugyanezen nyomás alatt föl fog fedezni olyan eljárásokat, amelyek révén a napsugárzást a motort közvetlenül hajtó erővé alakíthatja. Egészen biztos, hogy egy ilyen felfedezés fogja a legnagyobb áttörést jelenteni az ember entrópia problémájára nézve, mert a hatalma alá fogja helyezni az életben maradás sokkal bőségesebb forrását is. Az újrafelhasználás és a szennyezések fölszámolása még akkor is alacsony entrópiát emésztene föl, de nem bolygónk sebesen kimeríthető állományából.”

Nicholas Georgescu-Roegen: Az entrópia törvénye és a gazdasági probléma (1971) Fordította: Kacsuk Zoltán_

(A kép forrása: http://www.upi.com/Science_News/2014/07/21/Seals-flock-to-offshore-wind-farms-to-feed/2031405979527/)