Sokan hangoztatják, a hi-tech megoldások (hiába népszerűek és ígérik – hamisan - a business-as-usual fájdalommentes folytatását) önmagukban nem jelenthetnek kiutat az ökológiai válságból. Sok tudományos és morális érv szól egy „egyszerűbb” út, az önkéntes egyszerűség mellett. A blogon már többször idézett ausztrál Simplicity Institute vezetője, Samuel Alexander most kiváló dokumentumfilmet forgatott egyéves kísérletükről a Thoreau-i elvek gyakorlatba történő átültetésére, amelyet a Wurrruk’an nevű ökofalu felépítésével igyekeztek megvalósítani. (mellesleg nektek is feltűnt, milyen sok az ausztrál az ökológiai gondolkodók körében?)

(Kép forrása: http://simplicityinstitute.org )

A jó hangulatú, szépen fényképezett film amellett, hogy bemutatja az önkéntes egyszerűség köré szerveződő ökofalu építését és számos érdekes megoldást a permakultúrától a vályog-, mobil- és miniházakig, a naptűzhelytől az Earthship-ig, kitér a közösségépítés tapasztalataira is, megszólaltatva a csapat résztvevőit.

Az idő kb. 20%-àban pedig a kérdés különféle elméleti vetületeiről beszélnek neves szakértők, a film tempójának köszönhetően szerencsésen elkerülve a beszélő fejeknél történő leragadást. Megszólal Graham Turner, a Növekedés Határainak kutatója, aki arról nevezetes, hogy a Római Klub 1972-es tanulmányának „standard run” forgatókönyvét vetette össze a valós népességi, termelési, erőforrás-felhasználási adatokkal, bizonyítva annak meglepő pontosságát. 

Ott van aztán David Holmgren, róla talán elég annyit elmondanom, hogy a permakultúra atyja, valamint az önkéntes egyszerűség szószólójaként Ted Trainer, az ő tanulmányát szintén idéztem már e blogon arról, miért nem képesek a megújuló energiaforrások egy fogyasztói társadalom fenntartására.

A fent felsoroltakkal ellentétben nem ausztrál, hanem új-zélandi Nicole Foss (The Automatic Earth) fő kutatási területe az energiaellátás drágulásának hatása a pénzügyi rendszerre. Ugyan nekem nem szimpatikus, amikor teljesen lesajnálóan beszél a modern megújuló energiatechnológiáktól (nem mintha a médiában nap, mint nap megjelenő túlzott elvárások letörése ne lenne jogos), ám rokonszenves benne, hogy ő, ellentétben hasonló érdeklődésű amerikai kolléganőjével, Gail Tverberg-el szemben nem egy reménygyilkos, „úgyis minden mindegy” álláspontot képvisel. Találkozhatunk továbbá Helena Norberg-Hodge-dzsal, az „Ősi jövendők – Ladak tanításai” c. könyv és a „Boldogság közgazdaságtana” c. film megalkotójával, valamint a számos kiváló tanulmányt jegyző Samuel Alexanderrel is. Jó hír, hogy a velük készült teljes hosszúságú interjúk is mind elérhetőek különálló filmként a Youtube-on. 

Értékes, fontos, elgondolkodtató és inspiráló film, Nézzétek, terjesszétek! (Írjatok hozzá magyar feliratot!)