Kedves Blogger kollega,
most kaptam Saral Sarkaltól, Kölnből, a Ted Trainer: How the Great Transition was Made 2030-as utópiáját, (még Saralnak is sok), Lesz-e Bp 30 év múlva? (Ez előadásom címe 1993-ban!)
Precht könyvének 120. oldalánál tartok, (2 nyelven rakom föl):
www.okobetyar.blog.hu
Es grüßt
RózsaS

Bejegyzés: „Egyszerű” kiút a válságból

Oké, tényleg nem olvastalak elég figyelmesen. De akkor ott tartunk, hogy ez a hókuszpókusz az EROEI-vel eléggé instabil lábakon áll. Egyébként meg ez az "infrastruktúra már kész van" érvelés olyasmi, amiről ordít, hogy kb. bölcsészek találták ki, és nem közgazdászok. Természetesen a kész rendszerből fakadó tehetetlenség ismert és megalapozott közgazdasági kategória, de nem kell túlmisztifikálni. A világon minden épített dolog amortizálódik, és általában minél magasabb technikai követelményeknek megfelelően, minél komplexebb tervek alapján épült valami, annál gyorsabban amortizálódik, és annál hamarabb jön a teljes megújulási ciklus.

Szóval álláspontom szerint a szénhidrogénekre alapozott energiatermelés nem azért piacvezető technológia, mert már megszoktuk, meg kész az infrastruktúrája, hanem mert még mindig messze a legolcsóbb és legrugalmasabb. Ezen persze millió állami rásegítővel lehetne változtatni, de ehhez egyenlőre nincs politikai bátorság. Az viszont, ami tíz éve még elképzelhetetlen volt, mára bármelyik pillanatban bekövetkezhet: bármelyik napon jöhet egy olyan technológiai áttörés, ami az nap, a szél hasznosítását, vagy az energiatárolás költségeit olyan szinten forradalmasítja, hogy a megújuló olcsóbb lesz a legolcsóbb szaudi vagy iraki olajnál. ha ez bekövetkezne, az úgy elfújná a kiépült infrasrtuktúrát, mint a gőzhajózás a vitorlásokat, amikorra az érte meg jobban.

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@kilenctizenegy: egyetértek az alapfelvetéseddel, ezért is írtam többek közt ezt a 2. részben: "Mindemellett Prieto és Hall munkájának kritikusai joggal vetik fel, hogy a fosszilis energiaforrások EROI-jának hasonlóan kiterjesztett értelmezése szintén alacsonyabb eredményeket adna (gondolva elsősorban arra, hogy a fosszilis erőforrások kitermelésére és használatára kiépített infrastruktúra már eleve rendelkezésre áll, és akkor még nem említettük a folyamatos és biztonságos hozzáférésük érdekében biztosított katonai jelenlét és megvívott háborúk energiaráfordításait, vagy azokat, amelyek a keletkező környezeti károk kezeléséhez szükségesek."
Meg arról is, hogy az említett 2,45 sem annyira egyértelmű és egyszerű, mint ahogy azt sokan interpretálták, akik a napelemek elleni érvként erről írtak. A kutatás szerzői is bonyolultabbnak látják ennél, egyebek mellett pont az általad felhozott érvek miatt. yellowandgreen.blog.hu/2015/10/19/a_nagy_nettoenergia-vita_3_2_felfalja-e_a_spanyol_napenergia-forradalom_a_sajat_gyermekeit

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@kjapp: Ez nagyon szuper és követendő példa, a 12. pontnál arra is céloztam viszont, hogy sajnos nem mindenki tudja ezt (még?) követni, anyagi, intézményi, gondolkodásbeli okokból. Utóbbiakon mondjuk könnyebb változtatni.:-)

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

@jágör68: szerintem is, de ettől még a többi sem tűnik el.

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

@elemes: Köszi!:-)

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

Érdekes eszemefuttatás, sok minden gyorsan változhat, én például régebben el sem tudtam képzelni, hogy viszonylag egyszerűen 80-85 %-al (!) csökkenthető a fűtés költség, ami az energiafelhasználásunk legalább 30-40%-át adja.
Passzívházam van.
A tetőn egyenlőre annyi napelem van, hogy csak a teljes villamosenergia felhasználásomat termeli meg, de bőven lenne még annyi hely a tetőn hogy a fűtési energia is kijöjjön, sőt, ha teljesen teleraknám, az elektromos kocsi használat esetén annak az energia igényét is jórészt fedezné. (Kicsi házam van, de jó a tájolása)

A költségekhez annyit, hogy 6-7 év alatt kb. annyit amortizálódik egy középkategóriás autó, amennyit a passzívházra és napelemre ráköltöttem, de ezek persze 30 évig hozzák amiért megépítettem őket.

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

Lenne egy kérdésem!

Rendben van, hogy a két spanyol okostojás beleszámolta még az apjaf@szát is költségoldalon, hogy kijöjjön az a 2,45. Erre törekedtek, alaposak voltak, oké.

De az olajnál ugyanezt elvégezte valaki? A Cathrina-hurrikán benne van az olaj EROEI-ében? A klímaváltozás egyéb költségei? Amikor az apám szánkózni vitt, gyalog elmentünk a szánkódombig. Amikor én viszem a fiaimat, elmegyek egy ezerkilós kocsival Szlovákiáig, mert ott van hó legközelebb. Ezt felírja valaki az olajnál, vagy ez civilizációs költség és az EROEI-hez semmi köze?

Hát annak, hogy Putyinokat, Száddámokat, Asszádokat növesztünk és finanszírozunk minden tankoláskor? Hogy a pofánvágásukra vagy a féken tartásukra évente elköltünk közel annyit, mint oktatásra összesen? Hogy soha, semmilyen munkát nem végzett herenépeket szaporítottunk fel nagyságrendekkel, akiknek minden egyede annyi energiát fogyaszt, mint nekem az összes ősöm együtt a neandervölgyi óta? Csak azért, mert ezek alá Allahjuk odarakta az olajmezőket?

Számolta valaki ezt? Mert ha véletlenül kiszámolná valaki, lehet, hogy egyegész valahány lenne az olaj sorában, a nap mellé írt 2,45 alatt! Lehet, hogy a civilizáció fenntartásához számolt 10 kettő alá csúszna rögtön!

Erről írj egy cikket, ha teljes körű akarsz lenni!

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@jágör68:

Egy komponens az is.

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

Ja, még annyi, hogy Szíria ízelítőt ad a lokális csúcsok következményeiből. Impotenssé vált a nyugat, és nem csak ebben.

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

Ritka jó írás, elteszem.

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

A klíma már megelőzött minden más geb@sz- szcenáriót.

Bejegyzés: 12 állítás az olajcsúcsról

@twentydigitcombination: Köszönöm a linket, érdekes megközelítés, előbb-utóbb csak bekerül ez a biomassza-problematika is jobban a köztudatba, ha máskor nem hát majd egy kataklizma idején. :)

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@maroz: Így már jobban értem, mire gondoltál itt és a 3/1. résznél tett hozzászólásodnál. Nos, én nem törekedtem arra, hogy ennyire szélesen, globális szintű energiamérleggel foglalkozzam itt, hanem szimplán 1-1 "megújuló" energiatechonlógiát, főleg a fotovoltaikusat próbáltam megvizsgálni és összefoglalni azt, hogy miről szólnak ennek az EROI mutatójáról szóló viták (inputok és outputok körének szélesítése vagy szűkítése, idő és energiakihozatal viszonya, összehasonlíthatóság kérdése az energiaforrások között). Szóval mindez bevallottan csak egy jóval szűkebb szelete az egész nagy sztorinak, amiről te beszélsz.

Izgalmas a halászatos cikked, sokat és jót írsz, úh. majd követni fogom a blogod. Az általad is említett biomassza-problémához érdekes lehet:
Human domination of the biosphere: Rapid discharge of the earth-space battery foretells
the future of humankind John R. Schramski, David K. Gattie, and James H. Brown
collapseofindustrialcivilization.files.wordpress.com/2015/07/pnas-2015-schramski-1508353112.pdf

És persze, hogy semmi garancia nincs arra, hogy azt a biomasszát, amit megújulónak nevezünk, hagyjuk is megújulni, Jared Diamondnál több tucat történelmi példa van olyan civilizációkról, akik szintén nem tették.

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@twentydigitcombination: Arról, hogy mekkora marhaság ma a zömmel a levegőt fűteni fosszilis energiahordozók elégetésével itt írtam:

kakukkfeszek.blog.hu/2015/10/30/progresszio_es_kozjo

A döntéseket sajnos nem a racionalitás, hanem a tőke érdekei befolyásolják.

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@twentydigitcombination: Egy felskiccelt globális ökoszisztéma modellben kéne nézni az energiát. Úgy már egyértelmű, hogy energia csak a Napból jön, tehát az igazi nettót úgy kapjuk meg, ha a bejövőből kivonjuk a kimenőt. Ha ezt megtesszük, akkor már látjuk is a problémát: több jön be, mint amennyi kimegy. Nő a Föld, mint globális ökoszisztéma entrópiája.

Ez a növekvő entrópia állítólag borzasztóan súlyos gondokat okoz, amit egy ideig vitattak, de mostanság mintha már kevésbé vitatnák.

Az entrópianövekedés üteme hő leadásával csökkenthető lenne, de nem csökkenthető, mert egyre több szén és egyéb olyan anyag kerül a légkörbe, amelyek visszaverik a hőt. Ha több szén fog a légkörbe kerülni még erősebb lesz az entrópianövekedés üteme, és ez egy adott pillanatban könnyen elindíthat egy olyan, visszafordíthatatlan folyamatot, amelyiknek a végén az ember, mint élőlény már nem az ökológiai lábnyomával foglalkozik, hanem a szolid kipusztulással.

Látni kéne, hogy pont a biomassza az, amelyik még nem került be eléggé a képbe. Ma még úgy tekintenek rá, mint megújuló energiaforrás, amiből erőművekben áramot vagy távhőt vagy hasonlót lehet csinálni, és még nincs benne a köztudatban, hogy a biomasszát ezeknél sokkal nagyobb súllyal kell figyelembe venni a globális hatások megtippelésénél.

Látni kéne, hogy a biomasszára még csak becslések sem voltak a közelmúltig, az első komolyabb saccolás valamikor 2009 környékén jelent meg. Az energiaegyenleg itt bicsaklik ki szinte láthatatlanul. Például nézd meg a globális halászatot: kilencven millió tonna halat szednek ki évente az óceánokból. Kiszámolta valaki rajtam kívül, hogy ez mennyi energia? Alig hiszem. Pedig kiszámolható, hiszen a hal is egy energiahordozó, és ha utánaszámolunk akkor kiderül, hogy csak a globális halászat miatt összesen olyan 572 TWh hőenergiát küldünk a légkörbe, az ennek megfelelő szénmennyiséggel együtt. Ebből csak maga a hal energiatartalma 158 TWh. Ezt évente kivesszük egy rendszerből, és nem tűnik fel, hogy ezzel mit okozunk. Ez a halmennyiség ugyanis hiányozni fog a táplálkozási láncból, és a vége az lesz, hogy sem az anyag sem a benne eltárolódott kémiai energia nem jut el oda, ahol fitoplanktonná kéne alakuljon. Ha nincs fitoplankton, akkor nincs ami megkösse a légkör széndioxidját, és sajnos az elmúlt közel hetven évben a fitoplanktonok 40%-a kipusztult.

De ugyanígy érdekes a biomassza, mint az entrópia növelésére használt eszköz szerepe ha a szárazföldi felhasználásokat nézem. A sörfogyasztás például úgyszintén iszonyú mennyiségű biomasszát és a folyamat során egyéb, fosszilis anyagokat is átalakít a legvégén hővé és némi élettelen anyaggá. Miközben nincs semmiféle olyan szigorú törvény, amely miatt nekünk, emberi lényeknek sört kéne innunk. Kiszámolta valaki rajtam kívül, hogy a sörfogyasztás globálisan mennyivel fűti a Földet?

A cukor is egy ilyen portéka, végső soron az is csak az élmény miatt kell, de amiatt aztán nagyon. Lehet számolni, durva érték fog kijönni a végén.

A biomassza azért is érdekes, mert annak a megújulása mindig kérdéses, és azt mindig az elégetés pillanatbán jelentjük ki, de csak évtizedek múlva tudjuk ellenőrizni, hogy tényleg bekövetkezett-e, miközben az égetés már megvolt. Miért nincs jelen hangsúlyosabban az a megközelíts is, amelyik már egy globális ökoszisztémában alaposabban is viszgálja ezt a megújulási-ígéretet? Szerintem azért, mert ezek a tudások még csak most jelentek meg, például a rizoszféráról még olyan 50-60 évvel ezelőtt azt se nagyon tudtuk, hogy eszik-e vagy isszák, és a növények sejtszintű működését alaposabban csak az elmúlt három évtizedben értettük meg, így nem csoda, ha mindez a tudás még nem nagyon van benne a köztudatban, holott fontos lenne, hogy ott legyen, hiszen ez a meghatározó, és nem az, hogy milyen energiaforrást milyennel tudunk gyártani. Ha az egyik legfontosabb globális gépünk, a légtisztító beszarik, akkor teljesen mindegy, hogy miről álmodozunk most, mert az az időszak úgyis Mad Max-konform fejezetekkel kezdődik, és nem egy romantikus űrtörténettel.

Erről a halas dologról itt írtam kicsit részletesebben is:

kakukkfeszek.blog.hu/2015/11/23/mitol_zold_ma_a_baloldal

De azt is látni kéne, hogy

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@maroz: jogos, ezen gondolkodom még kicsit, hogy tudnám összefoglalni. Egyedül írom amúgy.:-)

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/1.): Mi az a nettó energia és miért lenne fontos többet tudnunk róla?

@maroz: bevallom, nem teljesen értem a felvetéseidet.

Ha biomasszát égetünk, hogy áramot termeljünk vele, és aztán abból az árammal termelünk hőt, annál kevesebb pazarló és értelmetlenebb fűtési módot tudok elképzelni. Ám szerencsére az ábrán lévő biomassza többségével azért nem ez történik, hanem közvetlenül égetve fűt, főz vele az a szegényebb >2 mrd... Szóval, ha ez volt a kérdésed, számunkra biztosan nem mindegy, hogy miként alakul át hővé.

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?

@twentydigitcombination: Egy értelmezési keretre, amit te (ti?) konstruáltatok, hogy abban értelmezhetőek legyenek az állításaitok.

A hiányérzetem az alapokat illetően keletkezett meg. Ha egy írás címe az, hogy: "A nagy nettóenergia-vita", akkor ott azért nem ártana, ha kiderülne, hogy miről is szól az írás, pláne ha sorozat. Mit értünk energia alatt, melyik az a nagy, az állításaink szempontjából lényeges keretrendszer, amelyikben az állításokat megfogalmazzuk, és így tovább. Mi egyáltalán a probléma? Részkérdések körülszaladgálását látom, de a probléma egy közepesen bővített mondatban megfogalmazva azért elkelne.

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/1.): Mi az a nettó energia és miért lenne fontos többet tudnunk róla?

@twentydigitcombination: De mi értelme ennek a korlátozásnak? Mitől lesz kitüntetett helyzetben az a szerves, élő eredetű anyag, amiből előbb elektromos energia lesz és csak az után hő? Ha a globális ökoszisztémában, mint energetikai modellben nézem nem teljesen mindegy, hogy a biomassza milyen módon alakul át hővé? Ha mindegy, akkor miért csak az egyéb energiaféleségek termelésére felhasznált biomasszát figyeljük? A többit miért nem? A globális entrópiaegyenleg azzal lenne teljes, nem?

Bejegyzés: A nagy nettóenergia-vita (3/3.): Energetikai átmenet, de merrefelé?