Kelet-európai országok és a nemnövekedés. Erről a témáról, és persze sok másról zajlott izgalmas, egész napos nemzetközi workshop január 24-én a budapesti Limóban, a 25-ei napon pedig gyakorlati prokjektek bemutatására került sor. A hétvége angol nyelvű rövid összefoglalóját itt találjátok, de nem kell sokat várnotok a szubjektív, és persze magyar nyelvű beszámolómra itt a Viridisen.
Tetőzött a kínai szénfogyasztás az elmúlt évtized őrült emelkedése után? Érdemes várni néhány évet, hogy világosan lássuk, trendről, van szó, vagy csak kis megingásról, de lehet, hogy tényleg itt a történelmi fordulat. Mindenesetre 2014-ben a csökkenés 2,1% volt és a Treehugger beszámolója szerint a kínai állami média idén 2,5%-os további csökkenésre számít. (angol)
A vega dilemma. Most akkor melyik étkezési mód a környezetbarátabb? Mindig a húsevés jelenti a rosszat, vagy ez nem is ilyen egyszerű? Ezek a kérdések gyakran felmerültek itt a Viridisen különböző beszélgetésekben. A Recity cikkében Varga „Gasztrohős” Judit foglalja össze a kérdéskör legfőbb pontjait. Ha most ismerkedsz a témával, kezdd ezzel!
Az egyetlen út előre: hátrafelé? John Michael Greer írásait eddig csak elvétve ajánlottam itt, pedig érdemes megismerkedni ezzel a hipertermékeny, jó tollú és szellemes, nagyszakállú „fődruidával” (igen, ő így nevezi magát). A fő nézetei három pontban: 1.) az ipari civilizáció megmentésére tett lépések már régen elkéstek. 2.) a következő évszázadok a lassú és fokozatos hanyatlásról fognak szólni – hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel. 3.) az ebből adódó jövőkép egy 19. századra hasonlító, low-tech világ. Ezúttal pedig arról elmélkedik, hogy mikor jöhet el az a fordulópont, amikor leszámolunk a folyamatos haladás illúziójával? Amikor ez eljön, szerinte éppen az a ma még elképzelhetetlen gondolat válhat logikussá, miszerint tudatosan visszatérünk az ’50-es évek technológiai szintéjre, egy erőforrásokban szegényebb világhoz alkalmazkodva. Igen, tudom, sok szempontból bele lehet kötni a gondolatmenetbe, de attól még jó! (angol)
Megéri tönkretenni a világot? Legalábbis így látja több mint 40 évnyi figyelemfelkeltő munka után Jørgen Randers, a Limits to Growth egyik szerzője, aki közel állt ahhoz, hogy bedobja a törülközőt (ahogy egyébként szerzőtársa, Dennis Meadows is tette). A Guardian-nek elmondja, hogy magát a demokrácia intézményét is alkalmatlannak látja a globális kihívások kezelésére, hiszen ott legtöbbször a rövidtávú előnyöket kihasználó választás győzedelmeskedik. Mindennek fényében jó megoldásnak tartja, ha magas támogatást adunk a megújulóknak: így a hosszú távú előny rövid távú haszonnal párosul. (angol)
Milyen is lesz a megújuló energián alapuló jövőnk? Richard Heinberg (Post Carbon institute) maratoni hosszúságú írásban szintetizálja a megújuló-optimisták és –szkeptikusok nézeteit. Lesz-e annyi energiánk, hogy tudjuk mai életmódunkat folytatni? Gyárthatunk-e egyszer majd napelemmel napelemet? Miért a rossz kérdésre kerestek választ a Google kutatói, akik nemrég kiejelentették, hogy a megújuló energiák elégtelenek a klímaváltozás leküzdésére? (Megfejtés: a válaszhoz ld. az 1. kérdést.) Egy apróság: Heinberg idézi Weissbach et al. tanulmányát arról, hogy az időszakosságot kiegyenlítő tárolási megoldások energiaköltsége masszívan korlátozza a nap- és szélenergia hosszú távú gazdasági életképességét. Nos, tudom, hogy nem az számít, ki mondja, hanem, az, hogy mit, de azért nem árt tudni, hogy a tanulmányukban a megújulókat folyamatosan idézőjelben emlegető Weissbach-ék a német Institut für Festkörper-Kernphysik munkatársai, és vajon mit hoztak ki a leghatékonyabb energiaforrásnak? Igen, az atomot. Én személy szerint nem vagyok atomellenes, egész egyszerűen az csak a benyomásom, hogy nehéz ilyen kérdésekben objektívnak lenni, és érdemes kicsit utánanézni, honnan fúj(hat) a szél. (Ld. bővebben itt és itt.) (angol)
Mindezek után, egy bizakodó hír az energiatárolásról: Luís de Sousa blogján találtam rá az amerikai EOS cég már valós környezetben is tesztelt tárolási megoldásáról szóló hírre: az egyszerűséget alapul véve tervezett akkumulátor költsége állítólag a lítium-ion alapú akksik harmada, élettartama pedig öt-tízszerese. (angol)
Decentralizált magyar energia-jövőkép. 2030-as vízió atomerőmű-bővítés nélkül az Energiaklubtól, az Origo tolmácsolásában, 1. és 2. rész.
A februári cikkajánlót Esther, a kanadai csodamalac képei díszítik. Aki nem hallott volna róla: ő egy kanadai pár által örökbefogadott, kezdetben törpének gondolt malac, immáron disznó. Nos, egy év után kiderült, a méret tévedés volt, Esther azonban életük része maradt, meggyőzte a párt a vegetarianizmus fontosságáról, netes sztárként pedig, immár 260 ezer Facebook-likeolóval, megalapozta a most létrejövő „Happily Ever Esther Farm Sanctuary” állatmenhely hírnevét is. (a képek forrása: http://i.huffpost.com/gen/1811265/thumbs/o-ESTHER-THE-WONDER-PIG-facebook.jpg; http://mydogsbreakfast.com/wp-content/uploads/2014/08/IMG_0543.jpg ;www.boredpanda.com és a Facebook.)
