Hogy oda kellett írnom a hónap elé a 2015-ös évet a címben, azt is jelenti, hogy immár egy éves az ajánló, jöjjön az április-márciusi megaadag.

Mindenekelőtt egy fantasztikus dolog: Itt elérhető teljes magyar fordításban Charles Eisenstein Megszentelt gazdaságtan: pénz, ajándék és közösség az átalakulás korában c. könyve Zsoldos Bettynek köszönhetően. Idézem az ajánló egy részét:

E könyv célja, hogy a pénz és az emberi gazdaság ugyanolyan szentté váljon, mint amilyen szent a világegyetemben minden. Ma a pénzt a szentségtelennek tartjuk, és okkal. Ha bármi is szent ezen a világon, bizonyára nem a pénz az. Úgy tűnik, a pénz legjobb szándékaink ellensége, minden alkalommal világossá válik, amikor egy kedves vagy nagylelkű gesztusunkat megállítja a gondolat, hogy “nem engedhetem meg magamnak”. Úgy tűnik, a pénz a szépség ellensége, a “kiárusítás” degradáló fogalma legalább is ezt üzeni. Úgy tűnik, a pénz minden valós társadalmi és politikai megújulás ellensége, mivel a törvényalkotást a nagyvállalatok hatalma irányítja, saját nyereségességük növelése érdekében. Úgy tűnik, a pénz tönkreteszi a Földet, hisz kiraboljuk az óceánokat, az erdőket, a termőföldet és minden fajt, hogy jóllakassunk egy kapzsiságot, amely nem ismer határokat.

Eisenstein a honlapon olvasható bemutatás szerint író, előadó, közszereplő és kultúra-kritikus. A Yale Egyetemen filozófiából és matematikából diplomázott. 4 könyve és rengeteg publikációja egyre több nyelven megjelenik meg, és a világ sok országában népszerű előadó. 4-gyermekes apa. Rory Spower szerint: "Az X generációból kinőtt spirituális és szellemi vezető."Fiatal, üde hang, nézőpontja erősen lelki megközelítésű. Szerény, közérthető, nem kongat vészharangot. Intelligensebb annál. " (Az író a neki szánt tiszteletdíjáról lemondva hozzájárul a könyv papír alapú megjelenéséhez. Az adományból a fordító és a lektor munkáját ismered el, valamint a könyv kiadását teszed lehetövé.) 

Bubi rendszerhez hasonló Carsharing rendszer Pesten? Lehet, hogy nemsokára lesz ilyen, legalábbis a Totalcar február végi cikke szerint. Én már nagyon várom. LPG és CNG, gázautózás Magyarországon: miért is éri meg? A kulcsszó: illegális házi búvárpalack-töltő, szintén a Totalcar szerint. Elképesztő. 

Bringaszezon-előkészületek. Ti elkezdtétek már? A Totalbike cikke nekem azért volt érdekes, mert most, hogy 1,5 éve valóban komolyan veszem a bringázást (és erre van is lehetőségem), elkezdtem minderre tudatosan figyelni, és most jutottam el oda, hogy bringát váltsak: két szerelő is egyenesen leszidott, hogy ne kockáztassam az eddigivel az életem. Úgyhogy a kiszolgált, lassan 18 éves áruházi bringám már el is adtam alkatrésznek és épp várok a megrendelt újra. És nem akarok több műanyagot látni – legalábbis a fékeken semmiképp. 

Az 1990-es évek elejének szintjére húzódott vissza az Európai Unió energiafogyasztása. Ez mindenképpen jó hír, még ha nagyban a válság következménye is.

"Rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája”. Kicsit félve teszem be ide, de úgy érzem muszáj, jó volt hallani ilyen realista kijelentést hazai politikus szájából, ez ugyanis Bencsik János volt energiaügyi államtitkár februári parlamenti felszólalásában hangzott el, a paksi bővítésről tartott vitanapon. Ajánlom az egész beszédet elolvasásra, mint egy olyan ritka közszereplő józan észrevételeit, aki érti és átérzi az ökológiai válság és a geopolitikai változások összefüggéseit. (Disclaimer: nem szeretnék továbbiakban sem politizálni, nem azt néztem ki mondja, hanem, hogy mit. És azt is elárulom, hogy amikor utoljára bármilyen hazai párt feltétlen szimpatizánsának vallottam magam, az olyan régen volt, hogy az akkor született gyerekek már harmadikosak általánosban. Tényleg, most kiszámoltam.)

Végezetül, minden további kommentár nélkül, egy érdekes hazai tanulmány a fenntarthatósághoz való pszichológiai viszonyulásunkról.

Következzenek az anyagok "külföldiül". 

Növekedéskultusz és a tudomány háttérbe szorulása. 

„Hogy vesztették el a tudósok a hitelességüket? Amikor fiatal voltam, a tudomány szava majdnem isteni szó volt. Néhány évtizeddel később a tudósokat lazán félretoltuk. Miként váltották le őket a közgazdászok a legfontosabb szakpolitikai tanácsadó, a közéleti viták és a legfontosabb döntések meghatározóinak szerepében?”

Semmi forradalmian új (nekünk legalábbis), de érdekes olvasmány Dr Kerryn Higgs kultúrakritikája. Új brit szénerőmű a szén-dioxid megkötés és tárolás (CCS) ígéretével. Bár ez az ígéret az Ecologist cikke szerint korántsem biztos, hogy megvalósul, még ha technikailag megvalósíthatónak tűnik is. Bár sokat beszél mindenki CCS-ről, az Ecologist emlékeztet arra, hogy a kísérleti erőműveken kívül ma a világon egy, azaz egyetlen ilyen erőmű működik, a kanadai Saskatchewan-ban. 

Egyszerű élet miniházakban, családdal is. A Yes! Magazine izgalmas cikke.

Homokbányászat a világban, illegális kitermelés és homokmaffia a Wired lenyűgöző cikkében. 

Erőforrás-, klíma- és élelmiszerválság, mint globális változások katalizátora. Ennek lehetséges alakulását kutatja a Pentagon Minerva projektje, amely ugyanakkor erőszakmentes civil szervezetekre, aktivistákra is potenciális veszélyként tekint, legalábbis a VICE Motherboard cikke szerint.

Földbirtokosság, magán vs. közösségi tulajdon és az ideológiák harca. A Humanity’s Test nevű blog szerzője Roger Boyd érdekes történelmi áttekintést ad a magántulajdon köztulajdonnal szembeni diadalmenetéről. Említést tesz Garrett Hardin 1968-as, Közlegelők tragédiája c. művéről, amelyet a magántulajdon-párti mainstream közgazdaságtani ideológusok a keblükre öleltek, holott később maga a szerző is elismerte, hogy inkább az „Irányítatlan közlegelők tragédiája” címet kellett volna választania. Ez azonban csak egy kiragadott érdekesség az esszéből. A lényeg, hogy a közös lónak nem feltétlenül túrós a háta, sőt. 

A „Negyedik Fordulat” kapujában. Neal Howe amerikai társadalomtudós szerint a történelmi trendek mögötti dinamikával, az egymást váltó generációk benne játszott szerepét kutatja. Elmélete szerint a fordulatok a szigorúbb társadalmi rend iránti „kereslet” és „kínálat” alakulása szerint történnek. Míg a nyolcvanas évek vége –kilencvenes évek elejének hurráoptimista hangulatában egyformán alacsony volt erre úgy a kereslet, mint a kínálat, 2008 óta egyre nagyobb a „kereslet” egy erősebb kezű vezetésre, akár a harmincas években. Érdekes interjú a PeakProsperity-n, podcast és leirat formában egyaránt. 

Interjú Samsø Energy Academy igazgatójával. Samsø az a kis dán sziget, amely a világon elsőként tért át 100%-ban megújuló energiaforrásokat használatára. Az Euractiv-on olvasható izgalmas beszélgetésben Søren Hermansen nem túlzottan lelkes az EU energiaunió megvalósítását célzó kezdeményezései iránt, és kiáll az EU által kivezetni kívánt, megújulókat támogató betáplálási támogatások (feed-in-tariff, FiT) mellett. (Egyébként dánokról és megújulókról tavaly esett már szó a Viridisen, a talán egyik legtöbb kommentet kiváltó bejegyzésben.)

Személyiségtípusok és a rendszerszintű kockázatok iránti érdeklődés kapcsolata. A Do The Math blogon Tom Murphy amerikai fizikus ír informatív esszéket az erőforrásválságról. Ezúttal arra kérte olvasóit, hogy töltsék ki a Myers-Briggs személyiségtesztet. Az eredmény szerint az INTJ személyiségtípussal rendelkezők messze többségben voltak a teljes populáción belüli részarányukhoz képest. És hogy milyenek ők? A lelektanitipusok.net oldalról kiragadva (ez csak egy ízelítő a leírásból) :

„Az INTJ elsődlegesen befelé fókuszálva éli az életét, ahova az információt megérzések, ráérzések formájában fogadja be. Másodlagosan kifelé fordul a külvilág felé, ahol racionálisan és logikusan gondolkodva kezeli a dolgokat. Az INTJ-k a gondolatok és a stratégiai tervezés világában élnek. Sokra tartják az intelligenciát, tudást és hozzáértést, és jellemzően magasak az elvárásaik ilyen téren, amiknek folyamatosan igyekeznek megfelelni. Valamivel enyhébb mértékben ugyanezt várják el másoktól is. Mivel az Introvertált Intuíció uralja a személyiségüket, az INTJ-k a világ megfigyelésére és gondolatok illetve lehetőségek megalkotására koncentrálják az erejüket. Az elméjük folyamatosan adatokat gyűjt és összefüggéseket keres köztük.” 

A fenti ábrán a kék vonal jelzi a Do The Math oldal válaszadóit, a rózsaszín sávok pedig a személyiségtípusok átlagos előfordulását. A kísérletet elvégezték Chris Martenson hasonló témájú oldalán, a PeakProsperityn, a kitöltők kiugró aránya volt itt is INTJ. 

Tényleg lehetséges 2100-ra akár a 6-8 Celsius fokos átlagos felmelegedés? Az IPCC-t sokan bírálják amiatt, hogy lineárisan, folyamatos gazdasági növekedéssel, Business-as-usual módban gondolkodik és ehhez igazítja a folyamatosan növekvő CO2-kibocsátást és felmelegedést. De vajon bírna-e a gazdaság egy ekkora mértékű felmelegedést? (Arról nem is beszélve, hogy nem a klímaváltozás az egyetlen problémánk, még ha a popsajtó leginkább csak erre az egyre fókuszál.) A Huffington Post a Világbank tavalyi klímajelentésének egyik készítőjével beszélgetett , aki magánvéleményként elmondta:

„Azt gondolom, 3-4 fokkal lesz forróbb [mármint az átlaghőmérséklet 2100-ra]. Korábban azt gondoltuk, a 8 fok felé tartunk, de ez nem fog megtörténni. Még csak a 6 fokot sem érjük el, mert a gazdaságok hamarabb összeomlanak, mire odajutnánk. Tudjuk, hogy 2 fokos emelkedés után veszélyes dolgok kezdődnek, és túl vagyunk néhány fontos billenőponton, így például már elkezdődött a Nyugat-antarktiszi jégréteg szétesése.” 

Végezetül, a sötét oldalon maradva, egy legörgetős képregény az összeomlásról szóló fantáziáinkról. 

Hogy épüljön fel egy igazságos és fenntartható pénzrendszer? A FEASTA cikke.

(Képek forrása: http://helyipenzszoftver.blogspot.hu/2015/01/megjelent-charles-eisenstein.html; http://physics.ucsd.edu/do-the-math; )