Húsatlasz. Látványos, közérthető új kiadvány az állatenyésztés káros hatásairól. (Magyar Természetvédők Szövetsége és a Heinrich Böll Alapítvány)

Meddig tart a természet ellenállóképessége és miként néz ki az a pont, ahol már nem bírja tovább?Érdekes cikk egy friss rendszerelméleti tanulmányról, amelyen Barabási-Albert László is dolgozott. Az pedig, hogy tudományos publikációkhoz népszerűsítő video is készül, számomra új és üdvözlendő fejlemény.(fastcodesign.com)

Ökológiai vegánok és vegetáriánusok. Érdekes rádióműsor arról, hogy egyre többen döntenek ökológiai okok miatt úgy, hogy nem esznek többet húst.Megszólal:benne többek közt Lichthammer Adrienne, a SOTE Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének adjunktusa és Takács-Sánta András.(MR1 Kossuth Rádió)

Miként “híztak el” egyes autómárkák népszerű modelljei az elmúlt 30-40 évben? Interaktív képes összeállítás. (Sueddeutsche Zeitung)

Is our future possible? Érdekes rádióbeszélgetés Nate Hagens-szel (róla volt itt már szó, nem is egyszer) a világ helyzetéről és a “Reality 1o1” néven futó humánökológiai kurzus oktatása során szerzett tapasztalatairól, valamint azt is megtudhatjuk, hogy idén szeretné befejezni készülő könyvét. Egyik kedvenc szerzőm, szóval én tutira megveszem majd. (Radio Ecoshock)

100% megújuló energia 10 év alatt? Nem szűkölködünk manapság hasonló világmegváltó tervekkel, de Richard Heinbergre mindig érdemes odafigyelni. Sok érdekes részletre tér ki és megjelenés előtt áll egy könyve is a témában. (Resilience.org)

The Simpler Way: film az önkéntes egyszerűségről. Nemsokára megjelenik. Kedvcsináló itt.

Már az IMF szerint is a semmiből teremtik a pénzt a bankok (Mandiner)

Új, a Növekedés Határaihoz hasonló rendszerelméleti modell készül. A MEDEAS projekt feburárban indult európai kutatók – köztük Ugo Bardi, Antonio Turiel – részvételével, az EU támogatásával.

Parlamenti bizottság jött létre a Növekedés Határainak tanulmányozására, valamennyi part részvételével. Angliában. A bizottság (All-Party Parliamentary Group (APPG) on Limits to Growth) honlapja is elég informatív.

És ha már Növekedés Határai, ugye tudtátok, hogy itt letölthető legálisan az eredeti, 1972-es tanulmány? Annál, hogy mit mond a könyv, csak az az érdekesebb, hogy mi mindent nem mond, amit neki tulajdonítanak.

Az olaj orákuluma. Az előbb a Római Klubról elmondottak vonatkoznak M. King Hubbertre is, az olajcsúcs-elméletek atyjáról, akinek életéről Mason Inman amerikai újságíró írt monográfiát. Ebből a hosszú, de annál érdekesebb podcastból sok minden kiderül: Hubbertet nem csak az energiatermelés technikai részletei érdekelték, hanem többek közt a csökkenő fosszilis energiahozam mellett működő társadalom számára megfelelő pénzrendszer is. (The Energy Transition Show)

Antropocén a kortárs kultúrában. Kicsit bő lére eresztett, ám annál érdekesebb írás a környezeti krízist bemutató alkotásokról mindenféle művészeti ágban, amely kitér a Marsi című filmtől kezdve a Mad Max-filmeken át sok mindenre, valamint azt is megtudhatjuk mi az a “solastalgia”. (The Guardian)

Szélturbina helyett szénbánya? Interjú Munkácsy Béla energiatervezési szakértővel. (Gépnarancs, erdetileg ÉS)

Zárásként zene: nemrég betévedtem a The Silver Shine koncertjére, akiket korábban nem ismertem, de eléggé megnyerő rockabillyt játszottak, legújabb klipjük pedig az állatvédelemmel foglalkozik: I’ve Got Heart.

Illetve csak még egyvalami, ahogy Columbo mondaná. Nagy örömömre szolgált, hogy az olajcsúcsról szóló bejegyzésem új olvasottsági csúcs felé közelít a megosztásoknak és persze az Index-címlapnak köszönhetően, sok helyről érkeztek új olvasók és ismét sok érdemi komment is érkezett. Szuperek vagytok! Eredetileg azt gondoltam, nem először, hogy túl technikai az írás ahhoz, hogy nagyobb érdeklődést kiváltson, szóval kellemeset csalódtam.